„Célunk köztudatba hozni a vízlábnyom kifejezést”

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a Design Terminál közös szervezésében megrendezett Aquathon 24 órás ötletversenyen 12 csapat keresett innovatív megoldásokat a hétköznapok során felhasznált vízmennyiség csökkentésére. Guthy Máté formatervező hallgató és csapata Invisible Water Index nevű projektjével első helyezést ért el – ennek kapcsán beszélgettünk a csapat designerével.

Hogyan értesültél a versenyről?

Február elején startolt a Budapest Innovation Group, az Aquathonról pedig az első BIG-es meetingen értesültem. Ott döntöttük el, hogy nevezni fogunk.

A csapattagjaidat is a Budapest Innovation Groupból ismered – mesélnél kicsit a BIG-ről?

A BIG egy olyan közösség, aminek a célja, hogy különböző szakterületekről kössön össze ambiciózus fiatalokat. A BIG-et tízen alapították, mostanra már több, mint hetvenen vagyunk benne. Szinte kivétel nélkül minden tag tudományos vagy innovatív területről érkezett. A BIG irodája a Kálvin térnél, a Kossuth Klubban üzemel, ahol több közösségi tér, co-working helyiségek, egy tárgyaló, egy prototipizáló labor, egy konyha és egy nyugiszoba is található. Az iroda épületében nagyjából havonta szervezünk meetupokat.

Hogyan zajlott le az Aquathon versenyfolyamata?

Ahogyan ezt a verseny nevéből sejteni lehet, a víz volt a fókuszban, a 24 órás verseny célja pedig az volt, hogy találj olyan megoldást, amivel vizet menthetsz meg. A jelentkezéshez – amit még februárban adtunk le – össze kellett állítani egy 2-4 fős csapatot és egy oldalban ismertetni az ötletet. Ez alapján tudta a zsűri kiválasztani a legjobbakat, akik a második fordulóba jutottak. A csapatunk egyik tagja sem jártas vizes területen, elég távolinak is éreztük a témát, de emiatt tűnt izgalmasnak. A jelentkezés előtti napokban összeültünk, hogy kitaláljuk mivel induljunk a versenyen, hol és hogyan tudnánk vizet spórolni. Hamar egyetértésre jutottunk abban, hogy nem az egyéni vízfogyasztást kellene célkeresztbe venni, hanem a mezőgazdaságot és az ipart, ahol tízszer annyi víz folyik el, mint a háztartásokban. Ez az úgynevezett láthatatlan vízfogyasztás.

Mesélnél kicsit részletesebben a nyertes pályamunkáról?

Az ötletünket már ez elején szétbontottuk, két külön részként kezeltük. Az első részt egy érzékenyítő kommunikációs kampányként képzeltük el, amivel az emberekhez szólunk, amivel megmutatjuk nekik, hogy milyen vízmennyiségről beszélünk például egy sajtburger vagy egy farmernadrág előállításánál. Belegondolni is nehéz, hogy amikor a kezünkben fogunk egy marhaburgert, az nagyjából 4000 liter vízbe került. Igen, négyezer liter víz… A kampányunk célja egy pozitív feszültségkeltéssel járó ismereterjesztés, semmiképen sem egy kiosztó, negatív hangvételű, rossz érzést keltő reklám.

Mi a projekt másik része?

Azt szokták mondani, hogy az emberek szavaznak a pénztárcájukkal. Szeretnénk, ha a jövőben az ár és a minőség mellett a környezettudatossági faktor szintén szempont lenne döntéseink meghozatalában. A termékünk másik fele ezzel van szoros összefüggésben. Célunk köztudatba juttatni Magyarországon, akár világszerte is a „vízlábnyom” kifejezést. Ezt egészen egyszerűen úgy kell elképzelni, mint az elektronikai termékek, illetve az izzók besorolását. A termékünk jelenleg az Invisible Water Index névre hallgat. Az IWI-t egy olyan indexnek képzeljük, ami úgy működik, hogy meghatározunk országos sztenderdeket, vegyük példának a marhahúst. Egy szelet marhahús, amíg eljut hozzánk, sok vízzel találkozik. A marha élete során elfogyaszt egy adott mennyiségű takarmányt, amit öntözni kell, az istállót időnként tisztítani kell, a vágóhídon levágják, megy a húsüzembe, onnan a boltba. Meg kell mérni, hogy ez átlagosan mennyi vizet jelent, és a méréseknek megfelelően tűréshatáron belül meghatározni egy sztenderdet. Onnantól kezdve, ha egy húsüzem a sztenderd alá megy, akkor az megkapja az IWI „pecsétjét” a termékére. Ez a profitorientált része a terméknek, a kampány abszolút nonprofit vonal.

Hogyan épült fel a verseny 24 órája?

Ezalatt jutott el a projekt ötletcsírából addig a szintig, amivel a végén nyerni tudtunk. A rendezvény délután indult a Trip hajón, 4 órakor indították el a kivetítőn a 24 órás visszaszámlálást. A köszöntő beszédet bemutatkozó előadások követték, majd megismerhettük a mentorokat. Vacsora után összegeztük a csapattal az addig történteket, konkretizáltuk a célokat, indulhatott a végeláthatatlannak tűnő munka. Az éjjel rendkívül eseménydúsan telt, a BIG-es csapatok mind bent éjszakáztak a hajón, legtöbben alig másfél órát aludtunk a nagy hajrában. Reggelre, amikor már csak 5 óra volt hátra, kezdett összeállni a kép, tudtuk mit és hogy akarunk prezentálni, már csak csinálni kellett egy demót, és az utolsó simításokat elvégezni. Szerencsére utolsóként prezentáltunk a sorban. Minden perc számított Kingának, a pitcherünknek, hogy minél jobban begyakorolhassa az előadásunkat.

A négy fős csapatotok minden tagja más tudományterületről érkezett. Hogyan alakult a dinamika köztetek, erősítette a csapatot a szemléletek sokszínűsége?

Popovics Kinga pszichológiát és művészettörténetet tanul, Fekets Gyuri a hackerünk, Posta Donát a business részért, én pedig a designért felelek. Nagy erősségünknek tartjuk, hogy ennyire vegyes a csapatunk. A verseny ideje alatt azonban nem lehetett elhatárolni egymástól a teendőket, mindenki csinált mindent. Kikértük egymás véleményét amikor csak lehetett, csapatként működtünk.

A folyamat során professzionális mentori segítséget kaptatok. Milyen területről érkeztek a mentorok, és miben érezted úgy, hogy a leginkább támogatni tudnak?

A mentorok között voltak úgynevezett szakmai mentorok, főleg a MASZESZ-től, akik a szakmai hátteret biztosították, ők validálták az ötleteinket, megmondták, hogy mennyire releváns a problémafelvetésünk, ez nagyon sokat számított az elején. A Design Terminal részéről olyan mentorokkal tudtunk egyeztetni, akik inkább az üzleti részhez értettek, és az ötlet elvi szintű megvalósításában tudtak segítséget nyújtani. Este 10 órára majdnem minden mentorral sikerült beszélnünk. A 20 perces mentoringok visszajelzései alapján folyamatosan formálódott az alapötlet, nagyon érdekes volt ennyi különböző véleményt meghallgatni, és azok mentén változtatni, vagy éppen nem változtatni az ötleten.

Milyen ütemben tervezitek a megvalósítását, kivitelezését?

Még ott a versenyen, mikor gratuláltak a győzelemhez, mondták a Kék Bolygósok, hogy keresni fognak minket a továbbiakkal kapcsolatban. Így is történt, előző héten megtörtént az első tárgyalás, és elég komolyak a szándékaik. Szeretnék megvalósítani az érzékenyítő kampányt, és egy hónapot kaptunk arra, hogy összeállítsunk egy tervet az IWI beindításához is. Most gőzerővel dolgozunk ezen, nagyon bizakodunk, és várjuk a lehetséges együttműködést a Kék Bolygóval.

Az első helyezésért járó díj értelmében részt vehettek a Wetskills Water Challenge kéthetes nemzetközi innovációs és design versenyen. Készültök erre az eseményre?

A verseny Dániában lesz megrendezve, a tervezett novemberi időpont átcsúszik májusra. Egyelőre nehéz elképzelni, hogy össze tudnánk egyeztetni négyünk tanulmányait és egyéb elfoglaltságait két teljes hétre, de minden erőnkkel azon leszünk, hogy ki tudjunk menni, mert ez tényleg hatalmas, vissza nem térő lehetőség. A B-terv az, hogy a budapesti fordulóban veszünk részt, online, itthonról. Persze ez kevésbé szerencsés felállás, de így vagy úgy biztosan elindulunk.


// /

Szerző: Füzesi Dorka

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .