Interdimensional – Meixner-Hegyi Etelka porcelánművész kiállítása

“Meixner Etelka porcelánművész, nem ma kezdte az alkotói pályáját, mégis saját hangja sokáig ismeretlen volt, hiszen a Herendi Porcelán Manufaktúra tervezőjeként elsősorban gyáron belüli projektekkel foglalkozott, ahol csak olyan kivételesesetekben tudta saját gondolatait megosztani anyagról és technológiáról, mint az egyik veszprémi körforgalomban elhelyezett hatalmas porcelán fa, vagy a Balatonalmádiban található kézfogás köztéri szobra.

Látva munkásságát a gyári munkák mellett: egy szín sokat foglalkoztatta, foglalkoztatja, körülnézve nem nagy meglepetés rájönni: hogy ez a kék. A művészek szeretik a kéket, Picasso egy egész korszakában foglalkozott vele.

A porcelán világában szinte adja magát ez a színválasztás, mivel mind a régi kínai porcelánok kobalt festése, mind az ázsia kék szeladonok kifinomult világa lebilincselő. Saját munkásságában a most látható irányba 2015-ben “víz” témában készült kísérleti síkplasztikái indították el, ami nagy nemzetközi érdeklődést váltottak ki, különböző online design platformokon.

A siker nem meglepő, mivel A kék az egyik legkedveltebb szín; talán nem véletlenül. Ritka és drága kincs: sokáig alig tudták mesterségesen előállítani. Az első sikeres kísérlet egészen Egyiptomig nyúlik vissza, az egyiptomi paszta feltalálása kerámia alapanyagokból az akkori kémia csodája volt.  Felidézésként mindenkinek eszébe juthat a nyíló papiruszvirágokkal díszített víziló, amit Bécsben őriznek ebből az alapanyagból készült ma már közel 4000 éves.

Az óhatatlan vágy e szín birtoklására Perzsiában folytatódott; a legszebb türkizkékek előállításával: csodálatos alkotások születtek mind üvegben, mind kerámiában. Iznik sokak számára ismeretlen vidék, de a kerámiában egy meghatározó város a mai Törökországban, ahol bravúros türkizeket és kékeket állítottak elő csempéken és használati tárgyakon, ami a mai nap is megdöbbenti a szemlélőt, hogy egy jól eltalált tónus mennyire elbűvölő tud lenni. Yves Klein egész munkássága egy árnyalatra fokuszált.

És tónusból sok van, még külön nevet is adunk: búzakék, türkizkék, párizsi kék, ég kék, tenger kék, hupikék, azúr kék és cián: sötét és világos.

     Csupa kék.

Meg vagyunk babonázva a kék tónusaival. Pantone cég minden évben kiadja az általa feltérképezett trend színeket: 2008 a kék írisz, 2010 a türkiz, 2016 világos derűs kék jól példája annak, hogy mennyire fontos számunkra a kék.

A kék egy szimbólum. Valószínűleg, azért, mert ennek a színnek tere van. Mély és határtalan. Interdimenzionális. Kapu köztünk és a végtelen közt. Gondolhatunk az égre vagy akár a tengerre, belelátunk, mélysége van: bámulva átugorhatunk egy másik világba, mint Alice csodaországban.

Spirituális. Akárcsak az alkotás, akár a művész maga.

És a kék megjelenik mindenhol, ahol a transzcendens világoknak kapui vannak, azaz valami lelki és hitbéli (FONTOS) dolog történik. Gondoljunk itt Mária köpenyére, a nazar amulettre, az Al-aksza mecset csempéire és sorolhatnám.

Ma itt a Fisében Meixer Etelka munkáin keresztül találkozhatunk a kék élményének sűrítményével, bele nézhetünk, elmélkedhetünk, bámulhatjuk a végtelent. A hordozó tárgyak a vászon, legyen az mosdó, ékszer vagy dísztárgy.

Különböző mégis egy.

Elgondolkodhatunk a világon, amiben élünk, ahova születtünk és kacérkodhatunk egy illékony világgal, ami bennünk él: a gleccser kék mázba merevített esőcseppek játékával.

Itt minden kellemes és szép. Harmonikus. Vigyük haza, legyen velünk: de az emléke mindenképp. ”

(Megnyitóbeszéd: Lublóy Zoltán porcelán designer)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..