„NEM KERÁMIÁNAK TŰNŐ KERÁMIÁK LÉTREHOZÁSÁRA TÖREKSZEM” – SHAKUNAGA GAKU ELŐADÁSA A MOME-N

A japán kerámia amellett, hogy jelentős tradícióra tekint vissza, jelenleg is esszenciális szerepet tölt be a kelet-ázsiai kultúrában. Mintha a Japánból érkező tárgykultúra hatása semmit sem változott volna a 19. században Európát meghódító kultusz óta. Gondolok itt arra, hogy ezek a tárgyak olyan sajátos misztikus aurával rendelkeznek, amely még mindig magával ragadja a szemlélőt. A kortárs keramikus, Shakunaga Gaku munkáinak tanulmányozása során is érzékelhető volt ez a fajta kisugárzás, aki tárgyai bemutatása mellett workshopot és előadást is tartott a MOME-n.

Shakunaga Gaku kezdetben Tokióban tanult szobrászatot. Már ekkor lenyűgözték a tradicionális japán kerámia gazdag anyagai és technikái, így családjukban harmadik generációs keramikusként apjánál tanulta ki a szakmát. Ezt követően önálló műhelyt nyitott, mert zavarta az apja stílusától való elszakadás nehézsége, későbbi sajátos szemléletéhez és kifejezésmódjához kétségkívül nagymértékben hozzájárultak előtanulmányai.

Shakunaga elmesélte, hogy eleinte inkább a műtárgyak iránt érdeklődött. Olyan szabálytalan tárgyakat szeretett volna létrehozni, amelyeken nem érzékelhető az emberi kéz nyoma. Később világossá vált számára, hogy kizárólag objektek készítésével nehezen lehet boldogulni. Japánnak hatalmas felvevőpiaca van a használati kerámiára, csaknem az összes étterem és magánszemély kerámiaművész által alkotott készleteket használ.

Shakunaga innentől kezdve művészi szintű, teljesen egyedi használati tárgyak létrehozására törekedett, amelyekben felfedezhető az objektszerűség, és amelyek első pillantásra – a különleges textúrák miatt – nem tűnnek kerámiának. Jóllehet léteznek erre külön vállalatok, a mázat mégis maga készíti, hiszen a valóban egyedülálló tárgyak megkövetelik az önálló kísérletezést, munkái pedig pont emiatt rendkívül közkedveltté váltak. Ma már globálisan több, mint 200 étterem, ebből több mint 50 Michelin csillagos használja munkáit.

Shakunaga naturális formákra és színekre törekszik, amelyeket a tradicionális és kortárs elemek finom összehangolásával alkot meg. Textúrái a finom parafa, bőr és fém anyagára emlékeztetnek. Japánban a kerámiakészítés folyamatának vége szakad, amint a produktum kikerül a kemencéből, azonban ő – kissé szabálytalanul – ezután még kezeli tárgyait, amelyek így sajátos felületeket kapnak. Étkészleteinek jellegzetessége, hogy mindig az ízhez formál, tárgyainak felületét, anyagát pedig úgy alkotja meg, hogy szájjal történő érintkezésük során a lehető legtermészetesebb érzést váltsák ki. Tárgyai ily módon járulnak hozzá a tökéletes íz megteremtéséhez. Shakunaga Gaku munkái alapján is érzékelhető, hogy a japán kerámia a mai napig gyengéden viszonyul a természethez, ezért (is) érdemes szemmel tartani a kortárs keramikusok aktuális darabjait.

// /

Az előadásra és a workshopra a MOME Design Intézetének szervezésében került sor.

Szerző: Kádi Vivien

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..